Dr. Kereskényi Zsolt felvezető előadásában egyrészt rövid betekintést nyújtott a magyar etnospecifikus jelképek világába, másrészt pedig részletesen vázolta mai továbbélésüket a népi ornamentikában. Nagyon jelentősnek mondta Keletről hozott értékeinket, amelyek az óiráni erkölcsi-szellemi hitrendszerben, a monoteista családtotemizmusban gyökereznek.
Nezezon Enikő, az Aranykapu Kulturális Egyesület vezetője, felkért hozzászólóként hangsúlyozta a népi jelképek identitásmegerősítő szerepének fontosságát. Thoroczkay Sándor hozzászólásában bírálta a tömegkultúra túlsúlyba kerülését, a fogyasztói szokások eluralkodását, az elgyökértelenedést, amelyet kapcsolatba hozott a család és az oktatás válságával.
A jelenlévők közül Gergely Ilona, nyugalmazott tanárnő, bemutatta saját hagyományőrző munkáit, hangsúlyozta, hogy évtizedek óta arra törekszik, hogy az ősmagyar és a keresztény motívumokat elegyítse egymással.
Enyedi István a Szatmár megyei néprajzkutatás időszerű feladatairól beszélt. Kuki Erzsébet a bogdándi magyar közösség otthonteremtő tevékenységét mutatta be, és elmondta, mennyire fontos, hogy egy-egy hiteles személyiség álljon a helyi közösségek élére.